SiKK. Talán feltűnik Neked kedves olvasó, hogy egy betű kivételével ez a monogramom. Subáné Kiss Krisztina ugyanis a teljes nevem. Egy apró „i” betűvel kiegészítve pedig már jelentése is van. A magyar nyelv értelmező szótára szerint a sikk könnyed elegancia, eredeti ízlés, könnyedség, simaság, finomság. A szó egyébként francia eredetű, és az említett tulajdonságok mellett a laza és bohém jelzők is helyettesíthetik. Ezt próbálom közvetíteni én is a képeimmel.
A főiskolai évek kivételével világ életemben Kiskőrösön éltem. Ma is ez a város a világom központja. Tanári diplomám megszerzése után voltam múzeumpedagógus, majd néhány évet dolgoztam tanult szakmámban is, ezt követően azonban közel 20 évre a helyi médiában tevékenykedtem.
De kezdjük az elején. Hogy is lettem fotós?
Nem emlékszem már arra, hogy mikor fogtam először fényképezőgépet a kezembe. Apának emlékeim szerint mindig volt gépe, így a családi archívum szerencsére gazdagon megőrzött sok-sok képi emléket a gyerekkoromból. Aztán persze ahogy nagyobb lettem, én is kaptam kis automata filmes gépet, azzal kattogtattam, ha történt valami érdekes körülöttem.
Az első digitális gépemet 2003-ban vettem egy olaszországi utazás előtt. Nem tudott sok mindent, igaz én sem, de azért elboldogultunk.
Aztán teltek az évek, és mint sok hölgy fotóst, engem is a gyermekeim érkezése ösztönzött gyakoribb kattogtatásra. Párom hozzáértésének hála, egyre jobb technikai háttérrel készíthettük a felvételeket.
Az igazi áttörést az hozta, hogy 2014-ben Kiskőrösön lépett fel a legendás Omega zenekar, mögöttük pedig azon az evangélikus templombeli koncerten a Gospel Sasok vokáloztak. Ez aztán még 17-szer megismétlődött az ország és a Kárpát-medence különböző helyein. A tenorban pedig ott dalolt az én drága férjem is. A jó zenét és a jó társaságot mindig is szerettem, a Sasok pedig végtelen szeretettel fogadtak maguk közé, így lettem a csapat fotósa. Amikor csak lehetett velük tartottam a koncertekre, így fotózhattam többek között Kassán, Orosházán, Siófokon, Felcsúton, Pápán, és Budapesten a Várkert Bazárban is. Hihetetlen élmény volt. Ezek csak az Omega koncertek voltak. Természetesen innentől kezdve önálló fellépéseikre is mindig elkísértem/elkísérem a Sasokat. Legmesszebbre a finnországi Lapuáig repültem velük.
Az Omega koncerteken fedeztem fel elsőként a fények játékát, a színek és a különböző megvilágítás kifejező erejét, és szerettem bele igazán ebbe a művészeti ágba. A fotók közzé tétele utáni rengeteg pozitív visszajelzés pedig arra ösztönzött, hogy komolyabban is foglalkozzak vele. Elkezdtem hát mindenfélét fotózni, és egyre mélyebbre ásni a fotográfia elméleti, technikai tudnivalóiban is.
Legfőbb ösztönzőm a férjem lett, aki ugyancsak a fotózás megszállottjává vált időközben, de amíg én a pillanat és az érzelmek megragadását szeretem e tevékenységben, ő inkább a több előkészítő munkát és hosszabb folyamatot, összetettebb technikai trükköket igénylő irányzatok mellett tette le a voksát. Jól kiegészítjük egymást. Az Ő ösztönzésére és támogatásával végeztem el a NEXTFOTÓ kecskeméti alaptanfolyamát Kaszab Tibor irányításával.
2019-ben beiratkoztam a Perfekt Zrt. fotográfus képzésére, ahol 2020. júliusában szereztem bizonyítványt. Tanáraim Domján Endre és Jakovicsné Gadányi Andrea voltak.
2020 szeptemberében, a világjárvány kellős közepén indítottam el kis vállalkozásomat, melynek honlapját böngészed éppen.
Találsz rajta sok-sok képet, és jó néhány írást is, hiszen ez sem áll távol tőlem. Tarts velem!
—
Subáné Kiss Krisztina
Legutóbbi hozzászólások